Kedves olvasók!
Egy apró, rövidke bejegyzéssel szeretném tudatni veletek, hogy épségben hazaértem a gólyatáborból. A legőszintébben ki tudom jelenteni, hogy életem legszenzációsabb három napját töltöttem el a legkedvesebb, legokosabb, legközvetlenebb emberekkel, akikkel valaha volt szerencsém találkozni [a legek mondata]. Ez volt minden vágyam, ezért küzdöttem a felvételi időszakban, a jutalom pedig egy olyan közel harminc diákból álló osztály, melynek minden tagja egytől egyig mulatságos, jóindulatú és barátságos. Ezért megérte az a sok áldozat, márciusban az eddigi legjobb döntésemet hoztam meg azzal, hogy elsőnek ezt az iskolát jelöltem. Még a rengeteg kutyagolás sem tudta kedvemet szegni, a talpam hasító fájdalma eltörpült a boldogság mellett, ami ért. Én leszek az első, aki bevallja, hogy bizony várom már a hétfőt! Alig várom, hogy jobban megismerhessen az osztályomat!
Egyik Angliában élő barátnőm hazautazott a nyárra, így végre sikerült megkaparintanom egy eredeti nyelvű Csillagainkban a hibát, szóval szaladok is, hogy olvashassam.
Vasárnap valószínűleg közzéteszek majd egy sulikezdéssel kapcsolatos írást, addig is mindenkinek csodálatos utolsó nyári hétvégét kívánok!
Szeretettel és köszönettel,
Bia
Kedves Bia!
VálaszTörlésMelyik Gimnáziumba fogsz járni?
Nati
U.I.: Remélem én is így fogok hazaérni jövőre a gólyatáboromból! :)
Drága Nati,
TörlésEgy budapesti középiskolába, a Veres Péterbe fogok járni. Köszönöm kérdésedet! :)
Millió puszi,
Bia
Ui.: Szorítok neked! ♥