2014. november 9., vasárnap

Useless facts

Kedves olvasók!
A szünet utáni legelső hét eseménydúsabban telt, mint kellett volna, erre magyarázat két pocsék osztályzat, és a javítódolgozatokra való felkészülés, valamint a szombati iskola, melyen bár tanulni nem kellett, így is meglehetősen fárasztó és hosszú volt. Viszont az iskolám a HVG 2015-ös országos listáján nyolcadikról a harmadik helyre vándorolt, amire nagyon büszkék vagyunk!
Bár a bemutatkozás május elején elmaradt, azért kellően megismerhettetek már engem, mindezek ellenére úgy döntöttem, hogy összegyűjtök tizenöt olyan tényt személyemről, mely egy egészen új szintre emeli megértésemet, megismerésemet.

15 haszontalan tény Bia Joyról:
1. Jól bírom a csípős ételeket.
2. Ha végezni akarsz velem, adj egy magassarkút, majd az elvégzi a piszkos munkát.
3. Könnyen megbocsájtó típus vagyok, de akadtak már olyanok, akik erre rácáfoltak.
4. Számomra a szülői veszekedések kimaradtak, ennek ellenére anyukám és nagymamám gyakran összekülönböznek, tekintve, hogy egy lakásban élünk, így hárman.
5. Jól értek a mobiltelefonokhoz.
6. Rágom a körmöm, ezért halvány színűre szoktam lakkozni, hogy ezt megelőzzem.
7. A fizikát már meg sem próbálom megérteni, a kémiát meglepő módon az esetek nagy részében felfogom, a földrajzot a gimnáziumba lépve a pedagógus miatt megszerettem, a biológiával pedig köszönő viszonyban vagyok.
8. Sokféle elképzelésem van a jövőmmel kapcsolatban, és csak reménykedni tudok abban, hogy előbb-utóbb képes leszek letenni a voksom egy pálya mellett.
9. Megőrülök a makettekért, vonzanak a lekicsinyített épületek.
10. Nem vagyok egy nagy olvasó, csak akkor nyálazok végig valamit, ha igazán érdekel.
11. A lila szín uralja a szobám.
12. Ha tehetném, három dolgon élnék: sushin, Milka csokin és KFC csirkén.
13. Voltam már pszichológusnál.
14. Anyukám reklámajándék értékesítő.
15. Jégkorszak, Gru és Szörny Rt. ♥


Milyen heted volt? Tudtam újat mondani a listámmal? Milyen bejegyzést szeretnél látni?
Legyen szép estétek,
Bia

2 megjegyzés:

  1. Kedves Bia!

    Nagyon jól sikerült ez a kis bemutatkozás. Tekintve, hogy mindössze 15 tényről van szó, nekem nagyon is tudtál újat mondani. Tudod mi a legfurcsább? Hogy pont mostanában kezdtem (megint) egyre többet gondolkodni erről az "emberismeret" témáról. Részben azért, mert most bejött egy olyan tantárgy nekünk, hogy dráma és tánc. Már az általános suliban is volt hasonló nevet viselő óránk, de igazából köze sem volt ahhoz amiket most "tanulmányozunk". Nem tudom, hogy nektek van e ilyen, vagy ha van, akkor milyen jellegű, esetleg szereted e, de én nagyon, mert mindig sikerül elgondolkodtatnia. Másfelől pedig volt egy kis magamba fordulós időszakom, miközben sok ilyen jellegű témán elmélkedtem. Szóval, pl. én nem tudtam, hogy szereted a sushit, én még nem ettem ilyet, bár kíváncsi lennék milyen. Azt sem, hogy rágod a körmöd, és bevallom azt sem gondoltam volna, hogy a magassarkúk ilyen messze állnak tőled! :D

    Sajnos a héten nagyon el voltam havazva, de örülök, hogy most tudtam írni, Puszil: Lucinda ☼

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Lucinda,

      Nos, örülök, hogy ismét beleásod magad ebbe a felettébb érdekes témába, sőt, bátorítalak, hogy a gondolataidat foglald bejegyzésbe, én biztosan el fogom olvasni! :)
      Nálunk is van dráma, de azon igazából csak a magyartanárral bohóckodunk, meg fogunk pantomimezni is, ami engem nagyon foglalkoztam, egyszer még alsóban pantomimesnek is öltöztem. Emlékszem, hogy általánosban a tánc és drámát a tanárnő mindig versfeleltetésre használta fel abban a két évben, amíg ilyenünk volt. Viszont a mostanit nagyon élvezem, állati humoros a tanárunk, és igyekszik minél érdekesebbé tenni hétfőn hetedik órában. Örülök, hogy Te is jól érzed magad ezen az órán, ha pedig elgondolkodtat, azért már megérte!
      Inkább olyan dolgokat akartam leírni ebbe a bejegyzésbe, amelyen nem feltétlenül leírandó dolgok, azok viszont tapasztalják, akik nap mint nap együtt vannak velem. Imádom a sushit, viszont ritkán jutok csak hozzá, így mikor igen, akkor nagyon megbecsülöm. :) Azt általában az ember vagy nagyon szereti, vagy nagyon nem. A körmömet ősidők óta rágom, bár igyekszem leszokni, nem jó szokás, a magassarkúkról meg csak annyit, hogy képtelen vagyok megtanulni menni bennük, látnod kellett volna a ballagásomon... haláli volt. :D
      Én is örülök, hogy végül írtál, nagyon nagyon köszönöm! ♥

      Millió puszi,
      Bia

      Törlés