Summer for Youth

Kedves olvasók!

Július 18. és 29. között egy angol nyelvű, Summer for Youth névre keresztelt táborban vettem részt, hétköznaponként reggel kilenctől délután négyig. Ennek a keretein belül 11 csodálatos, külföldről érkezett, perfekt angolt beszélő egyetemista által koordinált programok által fejleszthettem kommunikációs készségeimet, vezetői képességeimet, angol nyelvtudásomat, és számtalan dolgot tanulhattam tőlük, esetleg a többi diáktól.

Először is vegyük sorra, hogy milyen nemzetiségekkel találkoztam: ausztrál, kínai, egyiptomi, tunéziai, montenegrói, grúziai, litván, szlovák, orosz, ukrajnai, mexikói. Természetesen mindegyik nemzetre rá lehet húzni a sztereotípiákat, azonban a tábor elérte azon célját, hogy ezeket a skatulyákat örökre kitörölje a fejünkből. Mint kiderült, az egyiptomi srác nem a sivatagban él és nem tevén közlekedik, az ausztrál leányzó nem kengurukkal él együtt, az orosz hölgy nem dönt le minden étkezéshez 5 cent vodkát, és annak ellenére, hogy Szibériában él, nem csupán hóval találkozik, a mexikói pedig nem hord folyton sombrerót. Mindannyian kedves, értelmes fiatalok, akik keresik a helyüket a világban és szenvedélyesen szeretik az embereket. Utazni is talán ezért a legérdemesebb, hiszen a különböző kultúrák embereiről kiderülhet, hogy tulajdonképpen nem is olyanok, mint amilyennek a média vagy mások lefestik. Tulajdonképpen nem számít, hogy honnan indulunk, a legfontosabb az, hogy hova tartunk és mit teszünk az odavezető úton.

Azt is megtanultam, hogy igenis érdemes küzdeni az álmainkért. Egyszerűen nem szabad hagyni, hogy a szüleink, vagy a tanáraink, vagy a barátaink, vagy bárki megmondja nekünk, hogy milyennek kell lennünk. Ezt főleg a továbbtanulásra értem. Az élet túl rövid ahhoz, hogy azzal töltsük, amit nem is szeretünk. Persze sosem árt egy kis reális gondolkodás, elvégre senki sem szeretne éhen halni, amíg az álmait kergeti, ezért nem árt egy B terv, egy biztosíték. Én például írni szeretnék, viszont korán akarom elkezdeni a családalapítást, ezért úgy döntöttem, hogy HR menedzsernek fogok tanulni, miközben megpróbálom elérni az álmaimat, ami egy saját könyv. Sosem árt, ha az ember több lábbal áll a földön. Tehát ha énekelni szeretnél, írni, táncolni, esetleg űrhajósnak vagy fizikusnak készülsz, ne add fel! Rengeteg kitartással, némi tervezéssel, talpraesettséggel és szenvedéllyel bármit véghez vihetsz!

Arra is ráébredtem, hogy milyen fontos a nyelvtanulás. Persze ezzel eddig is tisztában voltam, de ezúttal meg is tapasztalhattam, hogy milyen irigy pillantásokkal figyelték a kevésbé ügyes angolosok a profikat. Tudom, hogy itthon viszonylag nehéz nyelveket tanulni, tudom, hogy unalmas a szavak magolása, de higgyétek el, hogy megéri! És ez nekem is szól, hiszen az utóbbi két évben nem igyekeztem eléggé, hogy németül és oroszul megtanuljak, így nem is sikerült, viszont még van két évem, hogy ezen változtassak. Valamint azt tanácsolom, hogy próbáljátok ki magatokat, ha nyaraltok a családdal, próbáljatok meg kerek mondatokban beszélni, mikor fagyit kértek. Jelentkezzetek hasonló programokra, mint amilyenen most én is részt vehettem, esetleg töltsetek el hosszabb időt külföldön, ha van rá lehetőségeket, hiszen a mai világban már szilárd nyelvtudással sokkal könnyebb elhelyezkedni.

Még rengeteg más is a listán szerepel, melyeket szintén megtanultam, például mások elfogadása, vezetőképességeim erőssége valamint, hogy nem szabad félnem a saját ötleteimtől. A felsorolás pedig a végtelenségig folytatódik, éppen ezért ajánlom nektek is a hasonló projekteket.

Hogy tetszett a bejegyzés? Vettél már részt hasonló táborokban? Milyen élményeid vannak vele?

Szeretettel,

Bia ♥