Kedves olvasók!
Számtalanszor foglalkoztunk már zenével az oldalon. Eddig általában a képi megformálásról vagy a szöveg üzenetéről szóltak ezek a bejegyzések, esetleg kiragadtam egy-egy sort és azon keresztül mutattam be nektek kedvenc nótáimat. Ezúttal viszont olyan dalokat szeretnék a figyelmetekbe ajánlani, melyek azért kaptak fontos helyet a szívemben, mert valamilyen jelentőséggel bíró, emlékezetes eseményen szóltak, ahhoz kapcsolódnak valamiért. Ennek nincs köze sem az adott szám mondanivalójához, szövegéhez, dallamához, vagy akár az előadóhoz, ez eseményhez köthető (esetleg személyhez).
Arctic Monkeys - Do I Wanna Know?
Számomra ez a dal egyértelműen a gólyatábort, a gimnázium kezdetét jelenti. Emlékszem, hogy még mielőtt találkoztam volna új osztálytársaimmal, egy facebook-os chat csoportban néhány napon át beszélgetéseket folytattunk, érdeklődési körökről faggatóztunk, dalokat és sorozatokat ajánlottunk egymás figyelmébe. Az egyik lány arról érdeklődött, hogy ismerjük-e az Arctic Monkeys nevezetű bandát, mire vegyes válaszokat kapott, ezért a legismertebb dalukkal próbálkozott, melyet meg is hallgattam, majd konstatáltam, hogy fülbemászó, és biztosan hallottam már valahol. Aztán a tábor első napján is meghallgattuk a szobánkban, nem sokkal a megérkezés után, és onnantól kezdve három napig csak azt dúdoltam, hogy crawling back to you, mert ezt az egyetlen sort sikerült megjegyeznem kétszeri hallás után.
Cheryl Cole - Crazy Stupid Love
Legjobb barátnőm csengőhangja. Talán októberben mutatta nekem, de valamiért elsőre annyira nem ragadott meg, viszont mikor legközelebb a figyelmembe ajánlotta, egyik délután, ahogy nálam lebzseltünk, már nagyon is tetszett. Úgy gondolom, hogy ez azt az időszakot jelképezi, mikor még nem voltunk igazán jóban, mikor még csak ismerkedtünk, és nem csak mi ketten, hanem az egész osztály.
Taio Cruz & Kylie Minogue - Higher
Hatodikban az iskolai DÖK-napon előadtunk egy koreográfiát a barátnőmmel erre a dalra. Úgy emlékszem az egészre, mintha csak tegnap lett volna, nagyon emlékezetes pillanatokat okozott nekem az a bizonyos május 25-e. Memóriámba égett a tűző napsütés és a lágy szellő, a fekete felsőm tapintása, barátnőm biztató mosolya, a feszülten figyelő tömeg, és az a bizonyos szorító érzés a gyomromban, mely mindig megjelent szereplés előtt és közben, viszont általában pozitívan hatott rám. Sosem szeretném elfelejteni ezt a napot.
Kelly Clarkson - Stronger
Néhány hónapja, egy délután eléggé el voltam szomorodva számos dolog miatt, egyedül voltam itthon és az íróasztalomnál tanultam, miközben ment a rádió. Leadták ezt a dalt is, és teljesen úgy éreztem, mintha nekem szólna, emlékeztetett arra, hogy minden rendben lesz, hogy nem jött el a világvége, még ha a rosszabb napjainkon hajlamosak is vagyunk ezt hinni.
Austin Mahone - Banga! Banga!
Nyolcadikban, főleg a második felében minden reggel meghallgattam ezt és még néhány számot suliba menet. Ezért mind az iskolába vezető utat, mind magát ezt az utolsó időszakot jelképezi számomra, az előző iskolámat, ahol egyébként a minap jártam is.
Remélem, hogy érdekesnek találtátok a bejegyzést! Ez most valamivel személyesebb volt, inkább rólam szólt, mint a dalokról.
Ismerted az általam felsorakoztatott nótákat? Vannak olyan számok, melyet ilyen szempontból közel állnak hozzád, és ha igen, miért? Örömmel hallgatom a történeteiteket!
Kívánok nektek sikerekben gazdag hetet, legyen szép estétek,
Bia
