- avagy a generációnk pozitívumai
Kedves olvasók!
Egy olyan világban, ahol az egész földkerekség pokémonokra vadászik
telefonnal a kezében, kijelenthetjük, hogy néhány dolog bizony megváltozott az
elmúlt negyven évben. Ilyen például a kommunikáció. Éppen a minap, miután kiderült,
hogy a busz nem állt meg ott, ahol én gondoltam, emlékeztetett rá édesanyám,
hogy az ő idejében (pedig maholnap negyven éves) egy ilyen helyzet akár egy
barátság végét is jelenthette. Ha akkor az ember nem volt a megbeszélt
találkahelyen a megbeszélt időben valamilyen véletlen folytán, nem kaphatta elő
a telefonját, hogy teljes ingyen megírja messengeren, viberen, twitteren,
emailen vagy akár snapchaten, hogy sajnos csak később fog odaérni, legfeljebb
futhatott, mint egy őrült, hogy az ismerősét még azelőtt elkapja, mielőtt az
ráun a várakozásra. Ha pedig nem járt szerencsével, otthon írhatott egy
levelet, mely csak három nap múlva érkezett meg a címzetthez, majd várhatott a
szintén ugyanennyi időt igénybevevő válaszra.
Tehát ez az eszmefuttatás juttatta eszembe, hogy akartam
írni a generációnk pozitívumairól, ahelyett, hogy folyton csak ócsárolnánk a
mai fiatalságot és a világot, amelyben élünk.
A kommunikáció mellett az újfajta gondolkodás és magával
ragad. Az egyenlőségnek ma már rengeteg követője van, mind faji, mind nemi,
mind vallási tekintetben. Bár a feminizmust sokan félreértelmezik, a nők
feltörekvése az egyenlő bánásmódért ma már nem is kérdés. Ugyanakkor a
férfiakat sem szabad elfelejtenünk, hiszen ők is megtapasztalhatják a nemi
előítéleteket, a sztereotípiákat. Ezért szeretném a figyelmetekbe ajánlani a
következő videót, melyben Emma Watson elsöprő beszédét hallhatjátok az ENSZ
egyik ülésén. Valamint a mi generációnkban már előfordul, hogy nem undorodunk,
ha meglátunk egy meleg párt az utcán, nem gondoljuk azt, hogy betegek,
fertőzöttek, pokolra jutnak. Ezek szerint mi már kijelenthetjük, hogy bár még
közel sem értük el azt, hogy az alapvető emberi jogok mindenkit egyaránt és
egyenlően megillessenek, már rajta vagyunk az úton.
Az egészségügy sajnos rengeteg térségben továbbá is visszamaradott,
azonban ma már sokkal ritkább, hogy valaki egy tüdőgyulladásba belehaljon.
Folyamatosan fejlődik az orvostudomány, vele együtt az infrastruktúra, a
közlekedés, nő az átlagéletkor, a memento mori pedig csak egy kifakult szólás a
középkorból, mikor a halál még mindennapos volt. Nem győzöm
kihangsúlyozni, hogy sajnos a fejlődő országokban még 2016-ban sem mondhatjuk
el ezeket, azonban bízom abban, hogy jó úton haladunk.
Az internet. Talán ez nem szorul magyarázatra, mégis
szeretném kifejteni. Ki hallott már olyanról, hogy ahhoz, hogy eljussunk
valaha, nem kell útbaigazítást kérnünk, térképet előhalásznunk a kesztyűtartóból,
vagy idegesen püfölnünk a GPS-t? Bár emlékszem, hogy kisebb koromban még ezek a
kütyük is kifejezetten ritkának számítottak, ma már viszont csak beütjük a
telefonba, hogy hova szeretnénk menni, mivel, mikor, és ennyi! Talán ez csak
engem nyűgöz le ennyire, mivel még emlékszem milyen volt, mikor rossz úton
kanyarodtunk le anyuval az autópályáról és olyan kihalt helyekre kerültünk,
hogy alig győztünk visszakeveredni a civilizációba. Továbbá az is fantasztikus,
hogy bármilyen filmet, sorozatot, tévéműsort vagy zenét elérhetünk az interneten
keresztül, nem kell későig gubbasztani a televízió előtt, hogy láthassunk egy
különleges évadzáró epizódot, vagy megnézzük a kedvenc díjátadónkat,
talkshow-nkat.
Ne felejtsük el azt se, hogy ma már a távolság szinte
aprócska probléma. A szobámból elérhetek bárkit, bármilyen messze is legyen
tőlem, teljesen ingyen. Hát nem észvesztő? Természetesnek vesszük azt, hogy a
világ ennyire összezsugorodott, habár nem kéne. A technika fejlődése pedig nem csupán
egy emberelbutító, világmegrontó sátáni furcsaság.
Hihetetlen, hogy az ágyamból eljuttathatom hozzátok a
gondolataimat, beszélhetünk róla, felnyithatjuk egymás szemét.
Hogy tetszett a cikk? Egyetértesz velem? Miben igen, miben nem? Mit hagytam ki?
Szeretettel,
Bia
